A gyanta homok öntés folyamatának részletes magyarázata

1ã A gyanta homoköntési eljárás gyakori problémáinak elemzése

Mivel az önkötő gyanta homoköntvény előnyei a jó felületi minőség, a nagy méretpontosság, az alacsony selejtezési arány, a széles alkalmazási tartomány, a dolgozók műszaki színvonalának alacsony követelményei, nagymértékben csökkenti a dolgozók munkaintenzitását és javítja a munkakörnyezetet, egyre több. a hazai cégek (vagy vállalkozások) az önkötő gyanta homoköntést választják. Bár az önkeményedő gyanta homoköntési technológia már kiforrott, még mindig sok probléma van a gyártási folyamatban.

Az önkeményedő műgyanta homoköntés során a következő problémákra kell figyelni.

1ã Mindig ügyeljen a berendezés működésére

A berendezések működésének minősége közvetlenül befolyásolja az öntvénygyártás költségeit és az öntvények minőségét. Ezért az öntvénygyártás folyamatában figyelni kell a berendezések működésére, és ha rendellenes működést találnak, azt időben elemezni és megoldani. A következő két szempontra kell figyelni:

1. Ügyeljen a poreltávolító berendezések működésére.

A pormentesítő berendezések minősége közvetlenül befolyásolja az újrahasznosított homok regenerálási költségét és az öntvények minőségét. Az öntvénygyártás során gyakran nehéz megtalálni a pormentesítő berendezés rendellenes működését. Ha azonban a pormentesítő berendezések pormentesítő hatása nem jó, az nemcsak a munkakörnyezetet érinti és a levegőt szennyezi, hanem az újrahasznosított homok mikropor-tartalmát is befolyásolja, ennek közvetlen eredménye a homokkeverés során a gyanta hozzáadásának növekedése és a az öntvény selejt arányának növekedése a rossz légáteresztő képesség miatt.

2. Ügyeljen a homokkeverő berendezések működésére.

Az, hogy a homokkeverő megfelelően tud-e működni, közvetlenül befolyásolja a homokkeverés minőségét, amelyek közül a folyékony anyag (gyanta, térhálósító) mennyisége a legkritikusabb. Általában a hozzáadott gyanta mennyiségét a fogaskerék-szivattyú motorjának feszültségének szabályozásával, a hozzáadott térhálósítószer mennyiségét pedig a membránszivattyú motorjának feszültségének szabályozásával valósítják meg. Az évszakok és az időjárás változása miatt a folyékony anyagok viszkozitása megváltozik. Ugyanazon feszültség mellett a hozzáadott folyékony anyagok mennyisége ingadozni fog, és a kikeményítőszer könnyen kristályosodik, ami a szelepek és csövek eltömődését okozza. Ezért a folyékony anyagok csöveit minden műszakban meg kell tisztítani. A hozzáadott folyékony anyag mennyiségét hetente ellenőrizni kell a hozzáadott folyékony anyag mennyiségének pontossága érdekében.

2ã Ügyeljen a gyártási folyamat helyességére és ésszerűségére

A gyártási folyamat racionalitása közvetlenül befolyásolja az öntvények hozamát, minőségét és költségét. A gyártási folyamat kialakításakor a következő szempontokra kell figyelni:

1. Határozza meg a visszanyert homok megfelelő LOI értékét)

A LOI érték, azaz a gyulladási veszteség fontos mutató az újrahasznosított homok filmeltávolítási sebességének mérésére, valamint egy mutató, amely szorosan összefügg a formálóhomok gázképződésével és az öntvények porozitási hibáival. A vasöntvényeket általában furángyanta homokkal állítják elő. A gyakorlat bebizonyította, hogy a 3%-os LOI-érték-szabályozás teljes mértékben megfelel a termelési követelményeknek, míg a LOI-érték túlzott csökkentése csekély jelentőséggel bír.

2. Határozza meg a megfelelő öntési folyamat paramétereit

(1) Határozza meg a megfelelő végső szilárdságot

Általában a gyantahomok összekeverése után körülbelül 24 órás önkeményedés után érheti el a legnagyobb szilárdságot, vagyis a végső szilárdságot. Az egyes vállalkozások eltérő gyártási körülményei és léptéke miatt a formázás és öntés közötti idő nem haladhatja meg a 24 órát, így a végső szilárdságot a vállalkozás határozza meg. Kisméretű és több napos kemencével működő vállalkozásoknál a 24 órás végső szilárdsági szabvány alkalmazható; Azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek a formázási ideje nem haladja meg a 24 órát, a végső szilárdsági szabvány az öntés előtt elért szilárdság. Ugyanakkor a gyártásban két tendenciát kell leküzdeni: egyrészt a minőséget biztosító szilárdság vak javítását, ami növeli az öntési költségeket és hulladékot okoz; Másrészt a szilárdság csökken a költség biztosítása érdekében, ami instabil minőséget és nagy ingadozási tartományt eredményez, ami az öntvény minőségét nagymértékben befolyásolja az alapanyagoktól és a kezelőktől.

(2) Határozza meg a megfelelő homokvas arányt!

Mivel az önkeményedő gyantahomok nagy szilárdságú, a kikeményedés után a formaemelő és -leválasztó felület sík, homokfelhasználása kisebb, mint az agyagos homoké, de a homokvas aránya is megköveteli bizonyos követelményeket. Ha az öntési homokvas arány túl magas, a gyártási folyamat nemcsak a gyantát és a keményítőszert pazarolja, hanem nagy hulladék homoktömböket is termel, ami növeli a regenerátor terhét, csökkenti a film eltávolítási sebességét, növeli a LOI értéket, és növeli az öntési porozitás lehetőségét; Ha túl alacsony a homokvas arány, akkor könnyen kifolyik az öntés során, és könnyen deformálódik az öntvény. Tapasztalataink szerint a homokvas aránya 2,2~3:1 legyen

(3) Határozza meg a megfelelő kapurendszert

A furángyanta homok termikus stabilitása gyenge. Információk szerint, ha a gyantahomok gyantatartalma 1,4% - 1,6%, akkor termikus stabilitása a legjobb. Általában azonban a gyantatartalom körülbelül 1,2%. Ezért a kapurendszer tervezési elve annak biztosítása, hogy az olvadt fém gyorsan és stabilan kitöltse a formaüreget a gyanta termikus stabilitási idején belül. Ezért a kapurendszer meghatározásakor lehetőleg kerámia csöveket kell használni, és a belső kapukat egyre jobban szétszórni kell.

3ã Ügyeljen az alapanyagok kiválasztására

Az alapanyagok kiválasztása nagy hatással van az öntvénygyártásra, mert az alapanyagok minősége egyrészt befolyásolja az öntvények minőségét, másrészt a különféle anyagok hozzáadását és felhasználását. Ezért a következő szempontokat kell figyelembe venni.

1. A nyers homok kiválasztása A nyers homok felosztható közönséges homokra, vízzel mosott homokra, bozóthomokra stb. Mivel a bozóthomok iszaptartalma nagyon kicsi, ez nagymértékben csökkentheti a gyantapazarlást. Előnyben kell részesíteni, majd vízzel mosott homokot, de soha ne használjon kezeletlen nyers homokot. A fröccsöntő homok kiválasztásakor először is kövesse a közeli kiválasztás elvét, hogy csökkentse a szállítási költségeket, másodszor próbáljon meg alacsony szögtényezővel rendelkező nyers homokot választani.

2. A gyanta kiválasztása

A gyanta kiválasztása közvetlenül befolyásolja az öntési minőséget. Ha rossz minőségű gyantát választunk, az nemcsak a hozzáadott gyanta mennyiségét növeli, hanem befolyásolja a fröccsöntő homok minőségét is, ami növeli az öntési hulladék mennyiségét. Ezért a nyersanyagok kiválasztását nem lehet csak a gyártó által megadott műszaki adatok alapján meghatározni, hanem jobban meg kell érteni a gyártó gyártóberendezését, a gyártási folyamatot és a minőség-ellenőrzési eszközöket, és meg kell próbálni ellenőrizni a gyanta minden egyes indexét saját maga, vagy kérje az illetékes, jó hírű ellenőrző osztályt ellenőrzésre, vagy használja referenciaként hasonló gyártók tapasztalatait, vagy válasszon jól ismert, jó hírű nagyvállalatok termékeit.

3. Egyéb nyersanyagok kiválasztása Az egyéb nyersanyagok közé tartozik a térhálósító, bevonat, ragasztó, formaleválasztó szer, tömítőagyag stb. Ezeknek az alapanyagoknak a kiválasztásánál nem csak a minőségüket kell figyelembe venni, hanem a fő anyagokhoz való illeszkedést is. , mint például az egyszerű beszerzés és szállítás. Mivel ezeknek a nyersanyagoknak az öntési minőségre gyakorolt ​​befolyása nem jelentős, de az öntési költségekre gyakorolt ​​hatást nem lehet figyelmen kívül hagyni. Például a térhálósítószer eltérő adagolása nem csak a gyártási költségeket befolyásolja a fröccsöntési folyamat gyártási hatékonyságára gyakorolt ​​hatás miatt, hanem az anyagköltséget is. Egyszóval mindaddig, amíg a fenti szempontokat figyelembe veszik, nem csak a vevői igényeknek megfelelő öntvényeket állíthatunk elő, hanem csökkenthetjük az öntési költségeket, valamint fejlődést és előnyöket hozhatunk a vállalkozás számára.